-

Kipcsaki mongol kán. Örökségét még nagyapjától, Dzsingisz kántól kapta 1224-ben. Birtoka a mai Elő-Szibériát és a délkeleti Oroszországot foglalta magában, déli határai a Kaszpi-tenger és az Aral-tó voltak. Ogotai főkán vezérlete alatt résztvett a sikeres kínai hadjáratban, aztán nyugatra fordult és 1237 és 1241 között meghódította Oroszországot, Lengyelországot és Magyarországot. További előnyomulásában megakasztotta Ogotai főkán halálának híre, mire 1241-ben, hadaival együtt gyorsan visszavonult. 1256- ban hunyt el Seraiban.

A dél-amerikai Andok hegység az általunk ma is fogyasztott burgonya őshazája. A Titicaca fennsíkon az Aymara indiánok több mint kétszáz fajtát termesztettek kb. nyolcezer méterrel a tengerszint felett. A fagyasztva szárított burgonya előállításának receptje is az inkáktól ered. A fagyos éjszakán a földön szétterített burgonyagumókat nappal szalmával takarták a nap égető sugarai elől. Néhány nap és néhány fagyos éjszaka elteltével a burgonya teljesen kifehéredett. Ekkor a nők és gyerekek megtaposták a burgonyát, hogy a felesleges nedvességtől megszabaduljanak, és a burgonya héjának nagy része leváljon. Majd egy sebesen folyó patak vízsugarával pár hét alatt a keletkezett keserű anyagokat kimosták, és 14 napig szárították. Az így nyert, majd tárolt burgonya legalább négy évig fogyasztható volt. Magyarországon a burgonyatermesztés elterjedése a XIX. század második felére tehető.

BűVÖS KOCKA (RUBIK KOCKA)

Rubik Ernő 1974-ben találta fel a Bűvös kockát. A kocka oldallapjai más-más színűek és 9 egyenlő négyzetre vannak osztva. Ezeket három tengely körül el lehet forgatni, így több mint 43 milliárd színkombináció hozható létre. A játék célja a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása. Összesen 43.252.003.274.489.856.000 féle különböző konfigurációja létezik a kockának, és ezek közül csak egyetlen jó megoldás van, amikor mind a 6 oldal különböző színű, és az egyes oldalakon a kis kockák színe megegyezik. Ha minden fordításra 1 másodpercet szánnánk, akkor 1400 millió évet venne igénybe, hogy az összes lehetőséget kirakjuk. (Összehasonlításként az egész univerzum még csak 14.000 millió éves.) Nem számítva a több száz kockát melyek különböző dekorációval vannak díszítve, 1981 és 1984 között több, mint 60 egymástól független, háromdimenziós, mozgó részecskés logikai játék jelent meg a piacon. Azonban mindegyik alapja a Rubik kocka volt. Soha egyetlen egy játék sem gyakorolt még ilyen nagy hatást a játékiparra. A Rubik kocka Világbajnokságot Budapesten tartották 1982. június 5-én. 19 nemzeti bajnok vett részt rajta. Minh Thai az amerikai bajnok nyert 22.95 másodperccel. Azóta a világrekordot, versenykörülmények között, néhányszor már megdöntötték - most 16,5 másodperc a legjobb eredmény. A 'Rubik kocka' kifejezés hivatalosan is az angol nyelv részévé vált azáltal, hogy külön bekezdést kapott az Oxford English Dictionary-ben.

C-VITAMIN

A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. (1937 - Bilológiai égésfolyamatok). Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Gyakran használjuk az "aszkorbinsav" megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, ho vagy fémionok hatására könnyen bomlik.

DÓZSA GYÖRGY

Székely köznemes, az 1514-es parasztháború vezére (1470-1514). Nándorfehérvárott lovaskapitányként szogált, ott párviadalban megölt egy török vitézt, amiért a király címerrel tüntette ki. A Bakócz Tamás által meghirdetett török elleni keresztes hadjárat vezérének jelölték. Seregét Pest alatt gyűjtötte össze. A sereg az antifeudális népi erők gyülekezetévé váltés amikor II. Ulászló király Knin ostromára küldte, majd május 15-én a toborzást megtiltotta, Dózsa szervezett seregével Ceglédre ment, ahol május 18-án tartott híres beszédében és ugyanott kiadott kiáltványában nyíltan a feudális rend megdöntésére szólította fel seregét. Az ellene felvonuló főúri hadak felett több fontos győzelmet aratott, ám végül a temesvári ütközetet elvesztette. Szapolyai János erdélyi vajda fogságába esett, aki válogatott kínzások közepette kivégeztette. Tüzes trónra ültették, fejére izzó koronát tettek, embereinek táncolniuk és zenélniük kellett előtte, és összesütött testét meg kellett enniük.

EUNUCH

Herélt, kasztrált férfi; háremőrként és szolgaként, valamint királyi kamarásként már a legrégibb időkben is foglalkoztatták őket Kínában és Közel-Keleten. Az eunuchokat tartották a legalkalmasabbnak arra, hogy szemmel tartsák az uralkodó feleségét és ágyasait. A háremben betöltött bizalmi pozíció eredményeként az eunuchok gyakran jelentős befolyást gyakoroltak az uralkodóra, s így nem ritkán komoly hatalomra emelkedtek. Némelyekből testőr lett, személyi tanácsadó, miniszter, hadvezér, tengernagy. Többségüknél az alkalmazás feltétele volt a kasztráció, mások büntetésként estek át rajta, megint mások egyszerűen azért, mert a szüleik eladták őket. Politikai tanácsadóként már Krisztus előtt 1121-től működtek eunuchok Kínában, egészen a császárság végéig. Voltak idők, amikor eunuch-ok kormányozták Kínát, hatalmuk meghaladta a császárét. A mediterrán országokban már évezredekkel ezelőtt jelen volt a kasztrálás hagyománya, ennek először vallási okai voltak. Babilon és Fönícia papjai, az egyiptomi Osiris, az efezusi Artemisz és a frígiai Cybelé szolgái mind eunuchok voltak. A nemiséget nélkülöző testet tartották ugyanis a legalkalmasabbnak az ember és isten közötti kapcsolat létrehozására. A török szultán lakóhelyének, a szerájnak legszigorúbban őrzött része a hárem volt, melyet magas kőfal választott el a palota többi részétől, bejáratát pedig eunuchok őrizték. Már gyermekkorukban kiválasztották őket erre a feladatra, majd kasztrálták őket, nehogy garázdálkodjanak a szultán "virágos kertjében". Sok férfit hánytak kardélre, akik nem tudtak ellenállni a kísértésnek, és megpróbáltak bejutni a tiltott, földi paradicsomba.

FEHÉR GEBE: A FEHÉR LÓ MONDÁJA

Árpád vezér és nemesei hallottak Pannónia gazdagságáról, hogy legjobb folyó a Duna, és jobb föld a világon sehol sincsen, ezért közös elhatározással elküldtek egy hírszerzőt, név szerint Kusidot, hogy az egész földet szemlélje meg, és a föld lakóit kérdezze ki. Amikor Kusid Magyarország közepébe eljött, és a Duna menti részekre leszállott, azt látta, hogy a táj kellemes, körös-körül a föld jó és termékeny, a folyó jó és füves - mindez tetszett neki.
Ezután elment a tartomány fejedelméhez, aki Attila után itt uralkodott; a fejedelmet Szvatopluknak hívták.
Kusid köszöntötte népe nevében, és az ügyet, amiért odament, előadta. Amikor Szvatopluk a magyarok szándékát meghallotta, nagy örömmel örvendezett, mert azt hitte, hogy ezek parasztok, akik azért jöttek, hogy az ő földjét megműveljék. Örömében a követet kegyelmesen elbocsátotta.Kusid pedig a Duna vizéből kulacsát megtöltötte, perje fűvel tömlőjét megrakta, aztán a fekete földből rögöket vett fel, azzal az övéihez visszatért.Amikor elmondotta mindazt, amit látott és hallott, és a kulacs vizét, a földet és a füvet megmutatta, a magyarok nagy örömmel örvendeztek. Mindjárt felismerték, hogy a föld igen jó, a víz édes, és a mező füve hasonlatos ahhoz, amit Kusid nekik elbeszélt. Ezután közös határozattal Kusidot a fejedelemhez visszaküldték, és Szvatopluk fejedelemnek egy nagy fehér arabs paripát, arábiai arannyal aranyozott nyereggel, aranyos fékkel a földért elküldöttek. Ekkor Kusid a fejedelemtől azt kérte, hogy földet, füvet és vizet adjon. A fejedelem pedig mosolyogva így szólt: - Legyen nekik ezért az ajándékért annyi, amennyit akarnak. Kusid pedig ezzel a hírrel az övéihez visszatért. Árpád vezér ezalatt a hét vezérrel Pannóniába bejött, de nem mint vendég, hanem mint a föld jogos örököse és birtokosa. Ekkor a magyarok egy másik követet küldtek Szvatoplukhoz, és ilyen üzenetet bíztak rá: Árpád és vitézei neked azt mondják, hogy azon a földön, amelyet tőled megvettek, tovább semmiképpen se maradj. A földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen megvették, és te szegénységed meg kapzsiságod miatt a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad. Amikor a fejedelemnek ezt az üzenetet átadták, mosolyogva így szól: - Azt a lovat bunkósbottal agyonüssék, a féket a mezőre kivessék, az aranyos nyerget a Duna vizébe hajítsák! Erre a követ így szólt: - És ebből uram, a magyaroknak mi kára lesz? Ha a lovat megütteted, az ő kutyáiknak adsz eleséget, ha a féket a fűbe kiveted, az ő embereik, akik a füvet kaszálják, az aranyát megtalálják; ha pedig a nyerget a Dunába hajítod, halászaik az aranyos nyerget a partra kiteszik és hazaviszik. Ha a föld, fű és a víz az övék, akkor minden az övék! Amikor a fejedelem meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, mert félt a magyaroktól. Szövetségeseitől is segítséget kért, majd a csapatokat egyesítette, és a magyarok elé vonult. A magyarok eközben a Duna mellé érkeztek, és egy gyönyörű mezőn hajnalhasadtával csatát kezdtek. Az Úr segedelme velük volt: színük elől Szvatopluk fejedelem futásnak eredt. A magyarok egészen a Dunáig üldözték. Ott Szvatopluk ijedtében a folyóba beleugratott, és a sebes vízbe fulladt.

FUTBALL LABDA

A modern értelemben vett labdarúgás bölcsője Anglia volt, valamikor a XIV. században. Az első labda a legenda szerint egy dán bandita feje volt, de a játék másban is eltért kissé a mai meccsektől. A parasztok és iparosok által űzött sportot nemcsak mélyen lenézték az arisztokraták, de olykor még a betiltása is felvetődött. Nem véletlenül.Az egész napos mérkozések ugyanis jórészt kemény tömegverekedések voltak. Falvak, városrészek játszottak egymással, olykor 500-1000 körüli résztvevővel, a "kapuk" néha 5 kilométeres távolságra voltak egymástól. A törött ablakok és lábak mellett nem volt ritka a halálos áldozatokat követelő összecsapás sem. A nemesség azért is haragudott ezen elharapódzó szabadidős tevékenységre, mert a férfiakat nemcsak munkájuktól vonta el, hanem vallásuk gyakorlásától és katonaitovábbképzésüktől is.De a játékőrület feltartóztathatatlan volt. Olyannyira, hogy elkerülhetetlenné vált bizonyos szabályok felállítása. 1801-től már hivatalosan is ugyanannyi játékosnak kellett lennie mindkét csapatban (általában 15-20), nagyjából a mai méretűre limitálták a játékteret, s a kapuk kezdtek hasonlítani a maiakhoz. Az 1870-es években alakult ki a 11 játékosos csapatforma. Kezdetben a 9 csatár 2 védő felállás volt a divat, s a kapus fogalma még egy jó évtizedig ismeretlen volt.

GESTA HUNGARORUM

A gesta jeles személyek, családok, vagy egy-egy ország történelmét foglalja írásba, melyben az írásos és szóbeli hagyományra támaszkodó írói fantázia és az öröklött történetírói sémák a meghatározóak. Nem vallásos szemléletű krónika, így nem is kolostori műfaj, inkább a világi uralkodók, az uralkodó osztály érdekei vannak előtérben. (A krónika viszont kolostori műfaj, a világ eseményeit rögzíti, az időrendiség határozza meg a szerkezetét.) A magyarországi források gesták, de a hagyomány mégis gyakran krónikáknak nevezi őket. A Gesta Hungarorum egy 24 hártyalevélből álló kódex, amelyet Béla király névtelen jegyzője, Anonymus (P. mester) írt, 57 fejezetben taglalja a magyarok bejövetelét, azaz a honfoglalás leírását. Részlet a Gesta Hungarorumból: "Midőn hajdan iskolai tanulmányon együtt voltunk és egyforma iparkodással olvasgattuk a trójai történetet, melyet én erősen megkedvelvén, a Frígiai Dáresnek és egyéb szerzőknek könyveiből úgy, miként mestereimtől tanultam, a magam fogalmazása szerint egy kötetbe szerkesztettem, akkor kérted tőlem, hogy amint a trójai történetet és a görögök háborúit megírtam, ugyanúgy írjam meg neked Magyarország királyainak és nemeseinek származását is: hogy a hét fejedelmi személy, aki a hét magyar nevet viseli, miképpen jött ki szittya földről, vagy milyen az a szittya föld, miképpen született Álmos, s mi okból nyeri az Álmos nevet Magyarország első vezére, akitől a magyarok királyai erednek, vagy mennyi országot és királyt vetettek maguk alá, vagy ezt a szittya földről kijött népet mi okból hívják az idegenek beszédében hungárusoknak, a maga nyelvén meg magyerinak."

GULYÁS (BOGRÁCSGULYÁS)

Hozzávalók: fél kg szarvaslábszár, 80 dkg burgonya, 5 dkg zsír vagy olaj, 2 nagy fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2-3 evőkanál házipaprika, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, 1 cseresznyepaprika, 1 zellerlevél, 1 sárgarépa, 1 zöldség, köménymag, kevés majoranna, só, csipetke egy tojásból

A zsírban aranysárgára pirítom az apróra vágott hagymát, majd belekeverem a felkockázott húst. Sózom, majd időnként kevergetve saját levében pörkölöm. Mikor zsírjára sült, rászórom a paprikát és egy kevés vizet, beleteszem a cseresznyepaprikát. Rászórom a köménymagot, valamint a majorannát, és állandóan ügyelve arra, hogy le ne égjen, félpuhára párolom. Ekkor belekarikázom a sárgarápát, a zöldséget, belekockázom a krumplit, a zöldpaprikát, a paradicsomot és beleteszem a zúzott fokhagymát. Felöntöm kb. 2 liternyi vízzel és majdnem puhára párolom. Mikor a krumpli majdnem megpuhult, beleteszem a csipetkét, amellyel még kb. 10 percig főzöm. Petrezselyemzölddel megszórva forrón tálalom.

GYUFA

Irinyi János, a biztonsági gyújtó feltalálója 1819-ben született Nagy-Létán. Nagyvárad és Debrecen után tanulmányait 1836-ban Bécsben folytatta, a műegyetemen. Nagyon szerette a kémiát. Egy napon a tanár azt akarta megmutatni tanítványainak, hogy egy bizonyos keverék meggyullad, ha mozsárban dörzsöli. A kísérlet nem sikerült. Irinyi ekkor azt gondolta, hogyha foszfort is tennének a keverékhez, biztosan meggyulladna. Mikor hazament az előadás után, azonnal nekilátott, hogy készítsen egy foszforos keveréket. Ezzel vékonyan bekente a pálcikák végeit, aztán eltette száradni. Később kipróbálta a gyufát, ami dörzsölés hatására meggyulladt. Másnap elmondta tanárának és egyik barátjának. A gyufa híre gyorsan elterjedt. Egy bécsi gyáros engedélyt kért Irinyitől a gyufa gyártásához. Irinyi megengedte. A gyáros ebből busásan meggazdagodott, Irinyi nem. A gyufa az egész világon elterjedt, de csak kevesen tudják, hogy magyar embernek köszönhetik.

HÁREM

Arab eredetű török szó, jelenti a mohamedán ember családját, illetve feleségét is. Eredeti jelentése tilos, megtiltott hely. Ilyen a dzsámila (mecsetek) egyik udvara és a lakóházakban a nők lakosztálya, ahova idegen férfiaknak belépni nem szabad. A törvény csak négy feleséget (háremet) enged meg a hívőknek. A háremben nevelik a gyermekeket, és ott történik a háztartásról való gondoskodás. A mohamedán nők korántsem élnek olyan rabszolgai életet, ahogy azt az európaiak képzelik. Arcukat ugyan el kell takarniuk, ha az utcára kilépnek, de egyébként teljes szabadságban élnek. A szultán háreme pénzen vásárolt vagy ajándékba kapott rabnőkből áll, akiknek a külvilággal vajmi kevés érintkezésük van. A szultán feleségeit a kadyn (asszony) címzés illeti meg, és közülük azé a legnagyobb rang, a szultán első fiúgyermekét hozta a világra. A törvényes asszonyok mellett ott vannak a szultán személyét kiszolgáló ediklikek, míg az odalyk (európai nyelven: odaliszk) szultáni udvarban teljesít szolgálatot. Hászeki a neve annak a rabnőnek, akinek a padisahtól gyermeke született; legelső közöttük a hászeki-szultán. E családos nők szolgákat tarthatnak és eunuchok felügyelete alatt állanak. A hárem asszonyai közt a legnagyobb tekintélyű és hatalmú a valide-szultán, a mindenkori padisah anyja.

HONFOGLALÁS

Az a történelmi eseménysor, melynek eredményeként a magyarság birtokba vette a Kárpát-medencét és a szomszédos nyugati területeket. Az Etelközben lakó magyarok hét törzse előre megtervezett akció nyomán, vagy más nézet szerint a besenyőktől és a bolgároktól elszenvedett vereségeket követő kényszerű menekülés révén foglalta el 895-896-ban a Kárpát-medence keleti, majd 900-ban annak nyugati részét. A honfoglalás hatására a Keleti-Frank Királyság, Morávia és a dunai Bolgár Kaganátus kiszorult a térségből, ahol szlávok, avarok és onogurok is éltek. A honfoglaló magyarok létszámát a szakemberek 100-600 ezer közé teszik. Nagyállattartó nomád életmódjuk miatt a pogány honfoglaló törzsek és nemzetségek főként az alföldi, síkvidéki területeket szállták meg, a többi részeken katonai őrtelepeket létesítettek. A Magyar Fejedelemség élén az Árpádok nemzetségéből való kündü (főfejedelem) és a hadvezérként működő gyula (alfejedelem) állott.

JÓZSEF ATTILA - MAMA (1934)

Töhötöm: "Már egy hete csak a ma... a ma.."

"Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
..."

KIMONÓ

Japán női- és férfi viselet a korai Nara-korszaktól (645-724) a mai napig. A kínai p'ao-stílusú köpenyből alakult ki. Alapváltozata: hosszú és bő ujjú, V nyakú, bokáig érő köntös. Nincs rajta sem gomb, sem kötő, bal szárnyát a mellen keresztül átvetik jobbra, és derékban, az obi néven ismert széles kendő megkötésével rögzítik. A nők által felsőruházatként viselt rövid ujjú kimonó, a kosode, a Muromachikorszakban (Ashikaga-sogunátus, 1338-1573) jelent meg. A mai széles obi csak a XVIII. században alakult ki. Bár a kimonó a gyakori vélekedéssel ellentétben nem japán eredetű, szépsége azoknak a XVII-XVIII. századi japán tervezőknek köszönhető, akik dekoratív stílusukkal a világ egyik legpompásabb öltözékévé formálták.

KLEOPÁTRA

Egyiptom utolsó királynője. A görög származású Ptolemaiosz dinasztia XII. fáraójának gyermeke volt, és körülbelül 18 éves korában lett Egyiptom uralkodója. Alexandriában élt, pompás külsőségek között. Gyermekkorában valószínűleg a kor legjobb görög tudósai tanították, ennek is köszönhette híres észjárását, szónoki készségét, és az idegen nyelvek ismeretét. Életét átszőtte a római Cézárral majd Antoniussal való szerelme, amelyről évezredek óta legendák szólnak. A hagyomány szerint Kleopátra 39 évesen öngyilkos lett.

"A KOCKA EL VAN VETVE"

Huba: "Akáhhogy fohgatjuk, dhága bahátaim, ahogy egy ókohi ahisztokhata úhiembeh mondotta: a kocka el van vetve, kéhlek alássan!"

Caesar ie. 49 januárjában elindult katonáival Róma felé. A hagyomány szerint a Rubicon folyón átlépve mondta híveinek: "alea iacta est", "A kocka el van vetve" (azaz: már nincs visszaút). I.e. 48. augusztus 9-én Pharszalosznál került sor Caesar és Pompeius seregei között az összecsapásra, amelyből Caesar került ki győztesen.

KUMISZ

Kancatejből erjeszetett ital, amit a fejés után közvetlen kifőznek és amint kihűl, nagy bőredénybe töltik. Az edényben lévő, már savanyú tejet összeöntik a friss tejjel, ami rövid időn belül szintén átveszi azt a savanykás ízt. Ebben áll a titok - hogy a tej a bor ízét megnyerje. A friss kumisz erősen savanyú és szénsavas, pezsegő, ezért kellemesen frissítőízű, ugynakkor bódító erejű, szesztartalmú ital.

KURUC

1670 után a Habsburg-önkényuralom elleni fegyveres mozgalmakban részt vevők elnevezése. Eredeti jelentése talán "kóborló", "kószáló", "bujdosó személy" volt. A kuruc mozgalom kezdeményezői az Erdélybe menekült birtokos nemesek voltak (1670), de fegyveres erejét az 1671-ben tömegesen elbocsátott és létalapját vesztett magyar végvári katonaság adta. A kurucok erősen függtek az Erdélyi Fejedelemség támogatásától. A mozgalom első szakaszát a labancokkal folytatott csaták alkották (1670-78), második szakasza a Thököly-felkelés (1678-85), amely a közvetlen török támogatásnak köszönhetően egy kuruc állam létrejöttéhez vezetett, majd 1683 után összeomlott.

LABDARÚGÁS

E sport legősibb formája a kínai forrásokban szerepel (Kr.e.2000 körül). Huang-ti császár a gyalogos katonák kiképzésében alkalmazta, hogy gyorsaságukat, ügyességüket és találékonyságukat fejlessze. A rabszolgák kivételével az egész nép körében elterjedt a cu-kü (csu-küh)-nek nevezett játék. Az elnevezés magyarul szó szerint azt jelenti: labdát rúgni. Magát a labdát nyolc bőrdarabból varrták össze, tollal és állati szőrrel tömték ki. Kr.e. 2000 körülről fennmaradt a labdarúgás 25 fejezetből álló kézikönyve. Kínai mintára Japánban is megjelent e sportőse kemari néven - bár itt kezdetben csak a főnemesség kiváltsága volt a játék, majd a miniszteri rangú hivatalnokok is részt vehettek benne. A szabályok szerint 4-6 játékos kimonóban körbeállt a pályán, és a feladat az volt, hogy a labdát lábbal minél tovább a levegőben tartsák. Ezután legközelebb a középkorban találkozhatunk vele Angliában és Franciaországban "tömeg-football", illetve "határlabdázás" néven. E játék eredete a rontásűző mágia pogány szokásaiban keresendő. Egy télutói vagy tavaszi napon a megrontásból származó veszedelmeket egy bőrbatyuba "gyömöszölték", és a lakók kirugdosták a falu határán túlra. A cél az volt, hogy a labdában rejlő gonoszságot földjüktől minél távolabbra juttassák, mielőtt az a rúgásoktól szét nem szakad. Hitük szerint, aki a legtöbbet árt a "labdának", vagyis a legnagyobbakat rúgja bele, az mentesül leginkább a betegségektől. Angliában a legenda szerint az első labda egy dán bandita feje volt, de a játék másban is eltért kissé a mai meccsektől. A parasztok és iparosok által űzött sportot nemcsak mélyen lenézték az arisztokraták, de olykor még a betiltása is felvetődött. Az egész napos mérkőzések ugyanis jórészt kemény tömegverekedések voltak. Falvak, városrészek játszottak egymással, olykor 500-1000 körüli résztvevővel, a "kapuk" néha 5 kilométeres távolságra voltak egymástól. A nemesség azért is haragudott ezen elharapódzó szabadidős tevékenységre, mert a férfiakat nemcsak munkájuktól vonta el, hanem vallásuk gyakorlásától és katonai továbbképzésüktől is. Ám a játékőrület feltartóztathatatlan volt. A 14. század elején megjelent a firenzei calcio, Európában az első körülhatárolt városi pályán zajló, mérkőzésvezető által irányított csapatjáték. Egy-egy csapat 27 főből állt, és a másik fél várát jelképező sátorba kellett belőni a labdát. A sátrak mellett zenekarok is voltak, zeneszó mellett zajlott a mérkőzés. A mai értelemben vett labdarúgás az 1820-as években az angol diákok körében virágzott fel. Ekkor már tiltották a túlzott durvaságot, meghatározták a pálya nagyságát és maximálták a résztvevők számát. A 19. század végéig megszülettek a ma is alkalmazott szabályok: 1874-ben bevezették a büntetőrúgást, 1882-ben a partdobást, 1891-ben a tizenegyest és egyben hálóval szerelték fel a kaput. 1878-ban jelent meg a játékvezető, 1891-ben a partjelző. 1895-ben adták ki a lényegében mai napig érvényes hivatalos játékszabályokat, ez lehetővé tette a játékosok tevékenységének összehangolását és a feladatok megosztását.

MÁTYÁS KIRÁLY (HUNYADI MÁTYÁS)

Magyar király, Csehország királya, Ausztria hercege, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia. Kolozsvárott született valószínűleg 1440. február 23-án. Apja halála után anyjával Temesvárra ment, ahonnan 1457 márciusában Budára csalták. A király váratlanul meghalt és egy nagy párt Mátyást jelölte a trónra. 1458. januárjában az országgyűlésen a befagyott Duna jegén tolongó köznemesség Mátyást választotta meg királynak. Az országot ez időben keletről a török, nyugatról III. Frigyes császár, délről Velence, északról Lengyelország fenyegette. Sem elég pénz, sem hadsereg nem állt Mátyás rendelkezésére. Haditerveit finanszírozandó az egész országra adót vetett ki, a rendek megkérdezése nélkül. 1463-ban egybekelt Podjebrad Katalinnal, aki 1464 elején meghalt. 1469. május 3-án cseh királlyá választották és Brünnben meg is koronázták. Első haditette Szabács várának bevétele volt 1476 február 15-én. Ugyanez év szeptember 15-én Nápolyban egybekelt a nápolyi király másodszülött leányával, Beatrix hercegnővel. 1477 júniusában betört Ausztriába, 1485 június 1-jén pedig elfoglalta Bécset. Időnként a török elleni háború is fellángolt. 1480-ban Kinizsi Szerbiában, maga Mátyás pedig Boszniában több ízben megverte a törököt. 1490. április 6-án halt meg, Székesfehérvárott temették el.
Mátyás biztosítani akarta a magyar állam függetlenségét, túlsúlyát Nyugat-Európában, és meg akarta óvni a törökkel szemben. ő teremtette meg az első állandó hadsereget (Fekete sereg). Átalakította az adórendszert, sokat tett a jogbiztonság növeléséért. Megalapította a pozsonyi egyetemet, a budai teológiai intézetet, a Korvina-könyvtárat. Az őuralkodása alatt jött létre Budán az első hazai könyvnyomda is. Mátyás az elmés, erélyes, mindig nemesszívűés igazságos uralkodó mintaképe.

"A MAGYAROK NYILAITÓL MENTS MEG, URAM, MINKET!"

899. szeptember 24-én a magyarok az észak-itáliai Brenta folyó melletti csatában nagy győzelmet arattak Berengár királynak az övéknél háromszor nagyobb seregén. A csata a magyarok haditechnikai fölényének egyik legkiválóbb bizonysága. Ezt a csatát követően foglalta imáiba a modenai nép a könyörgést: "A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!"

"MELYIK ÚT MEGYEN ITT BUDÁRA?"

Nő: ".Melyik út megyen itt Budára,mi?! Hallod?! Te! Te!"

"Készíttessék költői beszély, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, pl. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen." Így szólt a Kisfaludy Társaság pályázata, melyet Arany János a Toldival megnyert. A Kisfaludy Társaság a művet fölemelt pályadíjjal jutalmazta, Aranyt pedig tagjává választotta (1848).

9. "Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?"
Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra;
De Toldinak a szó szivébe nyilallik,
És olyat döbben rá, hogy kivul is hallik.
"Hm, paraszt én!" emígy füstölög magában,
"Hát ki volna úr más széles e határban?
Toldi György talán, a rókalelkü bátya,
Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja?

PAPRIKA

Kolumbusz Kristóf az Újvilágból nem a hagyományos fűszerekkel, hanem - többek között - egy addig sohasem látott ajándékkal tért vissza: egy paprika növénnyel. A növény kezdetben Európa barokk főúri kastélyainak virágoskertjeit díszítette, illetve kereskedelmi utakon eljutott Törökországba is. A török császár janicsárjainak közvetítésével került hazánkba a paprika növény, mely erős volt, mint a bors. Az 1500-as évek második felében a magyar királyi családhoz tartozó Széchy Margit főrangú asszony kertjében is díszlik már egy vörös törökbors nevű növény (ez időben még e növényt indiai bors vagy pogánybors névvel is illették, utalva annak vélt eredetére). A paprika elnevezés a XVIII. században bukkan fel először, az akkori írásos emlékekben felfedezhető a bors délszláv neve: "papar". Szegeden 1748-ból találjuk az első feljegyzést, amiben a paprika szó megtalálható. A szegedi alsóvárosi ferences kolostor kertjéből terjedt el egész Magyarországon a növény. Eleinte főleg gyógyszerként használták hideglelés ellen. Szent-Györgyi Albert először a paprikából állította elő tiszta formában a C-vitamint.

PAPRIKÁS KRUMPLI

Hozzávalók: 15 - 20 dkg húsos szalonna 2 nagy fej vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 2-3 evőkanál pirospaprika 2 evőkanál pirosarany 2 zöldpaprika 1 paradicsom (ezek helyett lehet 3-4 kanál lecsó is) 1 - 1,5 kg rózsakrumpli só

A csíkokra vágott, kiolvasztott szalonna zsírjában sárgára pirítjuk az apróra vágott hagymát. Rászórjuk a paprikát, majd beledobjuk a hosszú cikkekre vágott krumplit, a zöldpaprikát, a paradicsomot, zúzott fokhagymát, majd annyi vízzel öntjük fel, hogy éppen ellepje. Sózzuk, és kis láng fölött készre főzzük. A főzés vége felé tehetünk bele virslit, debrecenit, füstölt kolbászt - egészben, vagy felkarikázva. Salátával vagy savanyúsággal tálaljuk. Kedvelt magyar étel.

PETőFI SÁNDOR - NEMZETI DAL

Töhötöm: "Talpra! Talpra, magyar.? Hm."

Petőfi legismertebb versét 1848. március 13-án írta, eredetileg arra a népgyulésre, melyet a pesti ifjúság 19-én akart megtartani. Az események azonban felgyorsultak, a bécsi forradalom hírére 14-én Petőfiék cselekvésre szánták el magukat. Másnap reggel a Pilvax kávéházban olvasta fel, s ezzel a Nemzeti dal elindult hódító útjára.

"Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!"

PUSKAPOR

A Szung-kor legnagyobb vívmánya a puskapor (huojao) harcászati célokra való felhasználása. Kezdetben a puskapor gyenge változatát csak tűzijátékként használták, és papírba vagy bambuszba csomagolták. Feltételezhető, hogy a puskaport igazi robbanószerré a Csin-birodalom részére dolgozó kínai mesteremberek fejlesztették ki. A puskaport salétrom, kén és faszén keverékéből állították elő. Pontos leírását megőrizte az 1044-ben írt hadi kánon, a Vucsing cungjao. A puskapor robbanó hatását először 1221-ben a dzsürcsik használták fel.

II. RÁKÓCZI FERENC
(1676 - 1735)

1676. március 27-én a Zemplén megyei Borsiban született, és 1735. április 8-án hunyt el a törökországi Rodostóban. Magyarország és Erdély fejedelme, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Atyját korán elvesztette, anyja 1682 nyarán férjhez ment Thököly Imréhez. Amikor Thököly Imre Bécs fölmentése után a császári csapatok elől menekülni kényszerült, agyermek anyjával, Zrínyi Ilonával együtt Munkács várába szorult. Innen vitték Bécsbe 1688-ban, tizenkét éves korában. A jezsuiták neuhausi rendházában nevelkedett, majd Prágában és és Olaszországba folytatott tanulmányokat. Csak tizennyolc éves korában, 1694-ben tért haza Magyarországra, hogy elfoglalja Sáros megye örökös főispáni székét. A közügyektol elvonultan élt birtokain, és csak 1700-ban szakított nyugodt életével, mikor XIV. Lajos francia király bizalmasan felszólította, hogy álljon a Habsburg-uralmat gyűlölő magyarok élére. Sorsa ettől az időtől kezdve egybefonódik a nemzet sorsával. A gyulafehérvári országgyűlés 1704. július 8-án Erdély fejedelmévé választotta. 1705 szeptemberében a szövetkezett rendek a szécsényi országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választották. 1711-ben kötötték meg a fölkelés befejezését jelentő szatmári békét. II. Rákóczi Ferenc 1711. február 22-én hagyta el az országot, hogy I. Nagy Péter cárral találkozzék. Soha nem tért vissza hazájába. Lengyelországban, Franciaországban, Törökországban bujdosott s a török szultán nagylelkűségéből Rodostóban élhetett haláláig. A konstantinápolyi jezsuita templomban temették el Zrínyi Ilona hamvai mellé. A tragikus sorsú, de nemzete kegyeletében örökké élő fejedelem földi maradványait csak 1906-ban hozták haza, és a kassai dómban temették el.

RÁKÓCZI TÚRÓS

Ami az osztrákoknál a Sacher-torta és a tiroli almás rétes, az nálunk a dobostorta és a népszerű Rákóczi túrós lepény. A sütemény Rákóczi János budapesti mesterszakács nevét viseli, és az 1930-as évek óta közkedvelt édesség. Receptjét először a Magyar Szakács 1937. decemberi számában közölték. A Rákóczi túrós 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon tett szert nemzetközi hírnévre.

Elkészítése: 14 dg liszthez adjunk fél mokkáskanál sütőport, és morzsoljuk össze 6 dg hűvös vajjal. Keverjünk hozzá 4 dg cukrot, 1 csapott evőkanál tejfölt, és egy csipet sót. Utána verjünk fel 1 tojást, és a felét adjuk a masszához, majd az egészet jól dolgozzuk össze. Ha túl kemény lenne, tegyünk hozzá még egy kis tejfölt. A tészta akkor jó, ha a kézre nem tapad rá. A kidolgozást gyorsan végezzük, hogy a kéz melegétől megolvadó vaj ne lágyítsa ki. Összegyúrás után hideg helyen negyedóráig pihentessük. Ezalatt 0,5 kg tehéntúrót turmixgéppel kikeverünk, hozzáadunk 1 egész és a maradék fél tojást, 4 dg mézet, 4 dg megmosott mazsolát, 2 púpozott evőkanál tejfölt, 1 kávéskanál vaníliás pudingport és 1 citrom reszelt héját. Utána kisodorjuk a tésztát akkorára, hogy egy kisebb méretű, magas falú tepsibe fektetve a széle kissé visszahajoljon. Mérsékelt tűzön sütjük kb. 10 percig, amíg zsemleszínűre pirul. Mialatt a tészta sül, egy csipet só hozzáadásával felverünk 4 tojásfehérjét. Kisebb adagokban rászórunk 25 dg barna cukrot, és kemény habbá verjük. Végül az alaposan összedolgozott túrómasszát szétterítjük a kisült tésztán, majd egyenletesen rákenjük a habot, és még kb. fél óráig sütjük. Visszahelyezés után a sütést enyhe tűzön folytassuk, hogy a tojásfehérjehab ne piruljon, hanem csak száradjon. Ha teljesen kihűlt, kisebb kockákra vágjuk , és a tepsiből óvatosan kiemelve tálaljuk. Az eredeti Rákóczi túrós rácsozva készül, ennél a változatnál kb. fele mennyiségű habot rakunk nyomózsákba, és a túró tetejét hosszában, majd keresztben vastagon becsíkozzák. Készresütés után a rácsok közeit baracklekvárral töltjük ki.

SÁMÁN

A “sámán” szó az evenki nyelvbõl származik, amelyet a szibériai tunguz nyelvcsalád egy halászattal és rénszarvastenyésztéssel foglalkozó csoportja beszél. A sámán többnyire "boszorkányorvos" vagy "orvosságos ember"-ként ismert személy, aki õsi módszerekkel gyógyítja és õrzi meg a közösségéhez tartozók egészségét. A sámánok egyszerre orvosok, papok, szociális gondozók és misztikusok. Ma úgy mondanánk, orvos, természetgyógyász, pszichológus, gyógyszerész és gyóntató atya egy személyben. A történelem során gyakran õrülteknek kiáltották ki a sámánokat, üldöztetésben volt részük, sõt, a hatvanas években még a létüket is tagadták, azt állítva, hogy csupán az antropológusok képzeletének szüleményei… Nomád népeknél papi szolgálatra kiválasztott személy (táltos), aki áldozatokat mutat be, varázsol, gyógyít, és révületben a szellemekkel, túlvilági erõkkel lép érintkezésbe. A révületet gyakran szeszes italokkal, egyhangú dobolással, szertartásos tánccal idézi elõ.

SELYEM

A selyem őshazája Kína. Konfuciusz szerint Kr. e. 2640-ben Hsi Ling Shi kínai hercegnő teáscsészéjébe belepottyant egy selyemhernyó gubója, ő kezdett először selymet gombolyítani. A hagyomány szerint ettől a történelmi pillanattól számítják a kínai selyemipar születését, és ekkor kezdődött a kínaiak 3000 évig tartó selyem-egyeduralma. Jó ideig a selyem általánosan elfogadott fizetőeszközül is szolgált, olykor a hivatalnokok fizetésüket is selyemben kapták. A selyemipar a nők kezében összpontosult, a háziipari gazdálkodás keretei között zajlott. A ma ismert selymet régóta hagyományos technológiával állítják elő, amelynek előfeltétele az eperlevéllel táplált selyemhernyó-tenyésztés. A kínaiak a selyemkészítés titkát hosszú évszázadokon át őrizték, Kínán kívül csak az i. sz. 6. század közepén voltak képesek selymet előállítani. A régi időkben karavánok szállították a nyersselymet és a selyemszöveteket a Tarim-medence északi és déli vízperemén és a Pamír hágóin át Perzsiába. Tudjuk, hogy Kos szigetén dolgozták fel a nyersselymet, illetve a nehéz kínai szöveteket ott fejtették szét és szőtték át újra a görög és római világ számára. A selyemszálat a görögök serikonnak nevezték el, melynek latin alakja sericum. Ebből származnak a selyem európai elnevezései (silk, seta, soie, és a magyar selyem szó is). A selyemhernyó gubójából nyert selyem a fémszálak mellett a szövés legnemesebb anyaga, hajlékonysága, erőssége, fénye és szép esése minden idők és népek legkedveltebb anyagává tette. Az arabok Spanyolországban, II. Roger Szicíliában honosította meg a selymet. A X. században Andalúzia volt Európa legfontosabb selyem-előállító központja. A XII. században Olaszországban is megindult a selyemipar. Franciaországban 1536-ban Lyon városa kapta meg a selyemkereskedelem monopóliumát. Lyon ma is az európai selyemipar legfontosabb városa. Ma Kínán kívül Japánban, Indiában, Koreában és Brazíliában állítanak elő selymet számottevő mennyiségben. Az utóbbi harminc évben a világ selyemtermelése a műselyem és egyéb műszálas anyagok terjedésének ellenére megkétszereződött.

SZAUNA

A finn, karjalai és vepsze tanyának fontos épülete volt a fürdőház, a szauna. Itt tisztálkodtak, mostak, de a gyerekek is itt születtek. A finnek fürdőkultúrájukat olyan szintre fejlesztették, hogy tőlük indult el világhódító útjára. A mára nemzetközivé vált szauna szó is finn eredetű.

TATÁR BIFSZTEK

Hozzávalók: bélszín tojássárgája vöröshagyma mustár petrezselyem fehérbors só fokhagyma ketchup piritós

A friss bélszínt 24 órán át lassú pácban érleljük. Ezután jó alaposan ledaráljuk (2-3-szor), hogy pépes legyen. Minden 10 dkg húshoz 1 tojássárgáját készítsünk elő, valamint az összes fűszert apróra vágva. Előre ízesíthetjük a masszát, de az igazi bifsztek az, amit némi kóstolgatás mellett az ember magának készít el. A tálaláshoz a masszából készítsünk kicsiny fészket, a tojást ebbe "ültessük" bele. A felaprított zöldségeket helyezzük a fészek köré, így mindenki egyénileg keverheti ki a szája íze szerinti bifszteket. Frissen elkészült piritóssal tálaljuk.

TIHANYI APÁTSÁG ALAPÍTÓLEVELE

1055 - magyar nyelvemlék.Szórványemlékeink közül az egyik legjelentősebb. Latin nyelvű szöveg, amely már nemcsak magyar tulajdon- és közneveket, de mondattöredékeket is (FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA) tartalmaz. Az Alapítólevél az első eredeti formában megmaradt magyarországi oklevél, amelyet a bencés apátságot alapító I. András magyar király adott ki. I. András Tihanyban bencés szerzeteseket telepített le, akiknek templomot és kolostort építtetett. Az alapítás tényét, az ingó és ingatlan javak átadását erősíti meg a hártyára írt oklevél, melyet a Pannonhalmi Főapátságban őriznek.
Részlet az Alapítólevél szövegének magyar fordításából, amely tartalmazza a filmben is előforduló mondattöredéket: ".Odaadta ugyanis a fent említett dicső király az előbb írt helyet ott a szigeten, ahol az egyház alapíttatott, s ennek a határai így jegyeztetnek fel: egy tó van körülötte és egy töltés, amely a régiek keze munkájával készült; ezeken belül minden nádas és halászóhely ide tartozik.....Van még azután egy MORTIS nevű hely, amelynek határa a SAR FEU-nél kezdődik, innen az ERI ITUREA, majd GNIR UUEGE HOLMODIA REA és innen MORTIS UUASARA KUTA REA s ezután NOGU AZAH FEHE REA, innen CASTELIC-hoz és a FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA, azután PETRE ZENAIA HEL REA. S hogy ezen összeírás érvényes és sértetlen maradjon, pecsétünk rányomásával jelöltük meg, s átadtuk híveinknek megerősítésre."

UNIÓ (PÁNSZLÁV UNIÓ)

Egyesülés, két vagy több párt, vagy vallásfelekezet, vagy állam egyesülése. Legszokottabb az unió szó használata a keresztény vallási és egyházi élet körében. A szláv ajku és kivált pánszláv szellemű evangelikus lelkészek és tanárok nemzetiségüket is féltették az uniótól. A magyar nemzeties szellem erősödésével újra életre kelt az unió gondolata.

ÚJHÁZY TYÚKHÚSLEVES

Hozzávalók: egy tyúk, 3 szál sárgarépa, 2 fehérrépa, 15 dkg gomba, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 kis fej karfiol, 15 dkg kifejtett zöldborsó, 10 dkg zeller, 8-10 szem egész bors, csipetnyi gyömbér, só és bors, 25 dkg cérnametélt.

A szépen megtisztított tyúkot feldaraboljuk, és az aprólékjával együtt 2,5-3 liter hideg vízben foni tesszük. Ha felforrt, leszedjük a habját, megsózzuk és beletesszük a vöröshagymát, fokhagymát és a fűszereket. Egészen lassú tűzön főzzük. Ha a hús félig megfőtt, hozzáadjuk a nagyon vékony hasábokra vágott vegyes zöldséget és a felszeletelt gombát. A zöldborsót és a karfiolt külön főzzük meg és csak tálaláskor tesszük a levesbe. Kifőzzük a finommetéltet egy kis húslevessel kevert vízben. A levest zöldséggel, tésztával, hússal együtt adagoljuk a tányérokba.

VERECKEI-HÁGÓ

A Vereckei-hágó a Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek között, az ÉK-i Kárpátok lealacsonyodó homokkőszakaszában, 841 méter magasságban átvezető hágó. A hágó alatt a lembergi (ma: Lvov) fővonal alagúton megy át. A hódító magyarok egy része is a Vereckei-hágón tört be az Alföldre. Ma Ukrajna területén, Kárpátalján található.

VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL

Az 1848-49-es szabadságharc végét a világosi fegyverletétel jelentette. 1849 nyarán a császáriak orosz segítséggel katonai erőfölénybe kerültek, és Temesvárnál, az utolsó nagy csatában az osztrákok győztek. Augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezon a Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdiger orosz tábornoknak. A világosi fegyverletételt Horváth Mihály, a függetlenségért folytatott magyar szabadságharc történetírója 1865-ben így írja le:
"Görgey rövid párbeszéd után Rüdrigerrel a hadtestparancsnokokat némi rendeletekkel visszaküldé, s a fegyverek lerakása négy óra tájban az egész seregnél megkezdődött. Sokan a kétségbeesés dühében, fegyvereiket eltörték; mások forró könnyek közt csókkal illették a hideg vasat; míg mások szitkozódva kiabálták, hogy vezettessenek az ellenségre, de ily gyalázattól kíméljék meg őket. Voltak elég számosan, kik önmagukat végezték ki. Tisztek és közvitézek zokogva borulának egymásra s vőnnek egymástól bucsút. Más csapatoknál a közlegénység átkozódva tört ki a tisztek ellen, őket önzésről, árulásról vádolván. Legsiralmasabb volt a huszárok tekintete, kiknek lovaiktól kellett megválniok. (...) Sokan kedves lovukat inkább agybalőtték, vagy leszúrták mintsem hogy más kézre kerüljenek. A szomorú műtétel estenden valahára véget ért. A lőfegyverek zászlóaljanként gulába voltak rakva, melyek közepén a zászló lobogott; a kardok rendetlen halmokba hányva heverének."
Világosnál a történetírók becslése szerint mintegy 30 000 főnyi katonaság, Magyarország legütőképesebb hadserege tette le a fegyvert. A világosi fegyverletétel azonban politikailag semmiképpen sem nevezhető kudarcnak, hiszen az osztrák kormány nem merte visszavonni azokat a döntő fontosságú törvényeket, rendelkezéseket, amelyeket a forradalom hozott el számunkra. Ezek legfontosabbika a jobbágyfelszabadítás volt. Számos, a polgári állam számára fontos rendszabály továbbra is érvényben maradt, és 1867-ben - természetesen egy más politikai helyzetben - Deák Ferenc és politikai köre is erre a hősies küzdelemre alapozva tudta részlegesen visszaállítani a magyar szuverenitást. A világosi fegyverletétellel a szabadságharc elbukott, s megkezdődött a megtorlás, az ellenforradalom hosszú időszaka: a világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba.

WIENER SCHNITZEL

A tábornok nevének eredete a mindenki által igen kedvelt bécsiszelet (köznapi nevén rántott hús) német megfelelője. A - főként borjúhúsból készült - wienerschnitzel Bécs város egyik nevezetessége, jellegzetes étele. Sokak szerint, az igazán jó rántott húsért ma is érdemes Bécsbe utazni.

A bécsiszelet elkészítése. Hozzávalók: disznóhús, tojás, liszt, zsemlemorzsa, olaj, só, citrom

A hússzeleteket (mindkét oldalukon verve) fél centi vastagra klopfoljuk, közben az inakat, zsírereket átvágjuk, hogy süléskor ne rántsák össze a húst. Besózzuk, s gyengén, vízzel megpermetezzük. A szeleteket a felvert tojásba forgatjuk, majd lisztbe, utána újra tojásba, végül prézlibe. A panírozás után azonnal, 180 fokos olajban szőkéspirosra sütjük. Tálaláskor egy nyolcadnyi citromot adunk hozzá. (Ecetes-hagymás krumplisalátával kínáljuk!)