|
A nagy sikerű Valami Amerika után történelmi komédiát forgat Herendi Gábor. A hét vezér históriáját viszi filmre - sajátos nézőpontból. A Magyar vándor forgatásán SÁNDOR ZSUZSANNA is ott járt.
Lámpák gyúlnak a Clark Ádám téren, felhők feszülnek az Alagút fölött. - Csak nehogy essen kémleli az eget a kameraman. - Kizárt az eső! – emeli hangját a gyártásvezető. Roggyan a felleg, iszkol, mintha értené: itt egy nyári zápor milliókat verne el. Kecskeméti Lídia gyártásfőnök számol: harminc napja forgatják a Magyar vándort. A 400 milliós történelmi road movie-val bebarangolták a fél országot. Csak a közterület foglalásokért milliókat fizettek az önkormányzatoknak. - Az, hogy ma éjjel itt lehetünk a stábbal, 4600 forintba kerül négyzetméterenként. Herendi Gábor rendező kávéval űzi a fáradtságot. Ez már a második éjszakai forgatás, viszont a bioritmust nem lehet átforgatni - ahogyan a pénzt sem. Minden fillérről el kell számolni a szponzoroknak, a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMKA). Ő a producere is a filmnek. A felvételek között marketingkampányt szervez, pályázatokat ír. Mert a kassza még hiányos. - Baromi sok pénzt tudtam összeszedni, de az utómunkálatokra nincs meg a fedezet. Pedig a szponzorokkal úgy szerződött: a Magyar vándort jövő februárban bemutatják, különben kamattal kell visszafizetni a támogatásokat. Azért nem aggódik: bízik a történelmi honderű sikerében. A rendező reklámfilmes cége, a Skyfilm vállalta a rizikót. A Valami Amerika után volt mire bátorságot alapozni. Herendi első nagyjátékfilmje az utóbbi idők legnépszerűbb magyar mozija lett. Új fejezetet nyitott a hazai mozgóképtörténetben: a magasművészet jelesei és a bulvárízlésűek sem találtak kivetnivalót benne. S bár a produkciót több mint 500 ezren látták, az extrabevétel épp hogy fedezte a költségeket. A Skyfilm nullszaldóval ünnepelhette a bombasikert. Hosszú távon azonban jól kamatozott a befektetés: egymás után nyíltak az ajtók Herendiék előtt. A tv2-ben elindíthatták a Tea és a Szeret, nem szeret sorozatokat, idén februárban pedig a második játékfilmet. A Magyar vándorban Herendi duplázta a tétet. Szó szerint is: a történelmi kosztümös vígjáték kétszer annyiba kerül, mint a díjesővel fürdetett Valami Amerika. Az új film 80 milliót kapott az MMKA-tól. A többi pénz szponzoroktól került elő. A Budapest Film viszont bizalmat szavazott Herendinek. Még a forgatás előtt szerződésben vállalta: 32 kópiában forgalmazza a filmet. Nemcsak itthon, hanem Közép-Európában is. Ilyen eset a honi filmgyártásban még nem fordult elő. De nemcsak anyagi kockázatot vállalt Herendi Gábor. Nem számolt a politikai skrupulusokkal. Jobbos körökben máris kezdődött az ökölrázás: lejáratják a nemzeti érzelmeket, kifigurázzák szent vezéreinket. A rendező csak rázza a fejét: - Prekoncepciókkal nem tudok mit kezdeni. Ez egy kedves, humoros film, a hazaszeretetről szól. Ha képesek vagyunk önmagunkon nevetni, akkor megbocsátani, továbblépni is lehet. A filmsztori szerint a hét vezér egy átmulatott éjszaka után másnaposan ébred. Indulnának hont foglalni, ám kiderül, népük kereket oldott. A magyaroknak hűlt helye. A törzsfők elindulnak hát, hogy megkeressék véreiket. A gyaloggalopp során végigbaktatnak ezeréves múltunk stációin. Török-tatár-labanc dúlta időkön. A hungaricum road-show a jelenben ér véget. A vezérek a 21. században végre rátalálnak a magyarokra - akik éppen a honalapítást ünneplik. A filmköltségben külön parádéra már nem futotta. - Augusztus 20-án visszajövünk ide, felvenni a tűzijátékot - árulja el fortélyait Herendi. Az első törzsfő, Kond fehér bogár Volkswagennel érkezik. Seress Zoltán aggodalmaskodva hajol ki a kocsiból: - A műszak már beállt? Aztán ő is beáll a bogárral a filmeseknek kijelölt parkolóba. Meséli, Herendi castingon válogatta a szereplőket. Azonnal kiválasztotta őt a borúlátó, szkeptikus vezér szerepére. - Sajnos passzol hozzám a karakter - sóhajtja Seress, majd gondterhelten kérdi: Ugye nem egyórás az interjú? A büfékocsiban pezseg az élet. Szódavízzel hűti a forgatási lázat Töhötöm ősapánk. A költő. Hajdu István alakítja az örök magyar poétát, a vérbe mártott tollú dalnokot, akinek sohasem sikerül befejeznie a verset. Mindig közbedörög a történelem. - Pedig nem is vagyok igazán költői alkat - morfondíroz a színész. Ez az első filmes főszerepe. A színházban hónapokig érlelhető a játék, itt se idő, se pénz botladozásra. Viszont fantasztikus a mozicsapat. Szervét Tiborral például annyira összebarátkozott, hogy legszívesebben a társulatához szerződne. - Sztív bármit mond, azzal egyetértek - kapcsolódik a társalgásba Huba vezér: Szervét. Hercegi szakállát, bajuszát már fölragasztották a sminkesek. - Én vhagyhok az ahisztokhata - jellemzi nemes egyszerűséggel a figurát. Szervét főszerepelt a Valami Amerikában is. Akkor nem számított a sikerre. Most is bizonytalan, de úgy érzi, lehetetlen, hogy ezt a bájos humort ne szeressék. Említi, mikor az első napon fölvették a jelmezeket s nyeregbe ültek, összenéztek a „vezérek". Ugyanarra gondoltak mind: részt vehetnek egy magyar, kosztümös, történelmi vígjátékban. Nekik ez kijutott. Akad köztük azért, akinek a gondja is nagy. Pontosabban a pocakja. - Ez nem az igazi hasam! Szivacsból van. Állati kényelmetlen - fészkelődik a büfékocsi előtt Greifenstein János. Viccel könnyíti a terhét: Szeretem a pocakomat, olyan szép vagyok vele. Bár Herendi szomorkodott, amiért nem híztam egy hét alatt harminc kilót. De akkor fölszámoltam volna neki egy Fülöp-szigeteki fogyókúrát is. Ő Ond, a víg kedélyű zabagép. Az optimizmus stimmel, mondja a színész, de haspóknak nem véli magát. Szerencsére érző szívűek a kellékesek. Kolbászt daráltak a talárbifsztekbe, különben nem bírta volna falni a nyers húst. - Gyerekek, kezdődik a próba. Induljatok föl a lépcsőkön! - terelgeti a felvételvezető a hét vezért. Percekkel később az Alagút fölötti kilátóban hevederrel biztosítják ki ősapáinkat, le ne potyogjanak a nagy történelmi pillanatban. Aztán a párkányra csücsülnek. A rendező a mélyből talkie-walkieval instruálja őket: - Most találtátok meg a népeteket. Gyönyörködjetek! A hét vezér bámulja a fényárban úszó Budapestet. A csillogó Dunát. Éjfél után lezárják a környéket, hogy senki se zavarja a 21. századi honfoglalást. Néhány nappal később visszamasírozunk a múltba. A budaörsi filmstúdióban 1848-as jelenetet próbál Bodrogi Gyula a vezérekkel. Közben a szomszédos stúdióban már készítik elő a harmincas évek stílbútorait. A Magyar vándort nem kronológia szerint forgatják. Ám 32 nap után már fárasztó az időtekergés. - Ez a film sokkal nehezebb, mint a Valami Amerika volt - mondja Herendi. A színészek lovagolni tanultak, rengeteg díszlet készült, közel száz jelmezt varrtak. Bárdosi Ibolya jelmeztervező először meg is ijedt a feladattól: ezer évet kellett selyembe, bársonyba álmodni. A rendező elvárta, ne csak korhűek legyenek az öltözetek, karaktert is formáljanak. A haspók Ond ingét hurkák díszítik, Töhötöm költő tarsolyára rovásírással vésték: „Isten, áldd meg a magyart!" Álmos fémbugyellárisán pénzérmék domborulnak. - Ő az üzletember, aki mindig megtalálja a kiskapukat, s nem veti meg a jólétet - elemzi szerepét Gesztesi Károly. A színész kicsit már várja is a forgatás végét. Elege van a toitoiból, az egész napos izzadásból. Bőrkaftánjában levegőt sem kap, sisakja a tűző napon úgy átforrósodott, hogy tojást lehetne rajta sütni. - Múltkor az öltőztetők már csak kesztyűben tudták a fejemről levenni. De a mozihumor mindent megér. Szerinte nem véletlen, hogy a vezér-színészek közül öten a Vígszínház mostani és egykori művészei. Még ma is ott van a legjobb műhelye a míves vígjátékoknak. Gyuriska Jánost is a Vígből hívták a filmhez. A magyar feltalálók prototípusa Előd. A kifogyhatatlan magyar szürkeállomány bajnoka, aki a történelem kockáit forgatja. De a tudománnyal sosem hazardíroz. -A hét vezér egy-egy alapkaraktert jelent, de csak együtt képviselhetik a magyar lelkületet - filozofál a színészöltözőben. Tas, a vérbő, vehemens virtusfőnök most félaléltan hever mellette. Szabó Győző a Valami Amerikában már megszokta Herendi intenzív munkatempóját, de a roadmovie végén már nehezen bírja a strapát. Tapogatja fájó derekát: - Ilyenkor mindenkinek előjönnek a nyavalyái. A talkie-walkie szakítja meg a csendes pihenőt. A stúdióban 1848-as osztrák tábornoki jelmezben pompázik a vezérek közt Bodrogi Gyula. Wienerschnietzel alakjában groteszken fordítja ki a hadtörténetet. A generális unja már a háborúskodást, alig várja, hogy a magyarok elkapják, s fogolycserével hazajusson Bécsbe. Egy jó bécsi szelet csak többet ér holmi harci pátosznál. - Én már letettem a fegyvert. Ez világos, nem? - harsogja Bodrogi a vezéreknek. Aztán harsogja még legalább tízszer.  Herendi Gábor mérnöki precizitással igazítja a jeleneteket. Reklámfilmesként megtanulta, minden másodpercnek súlya van. - Nincs kis szerep és nagy szerep - tűnődik Bodrogi a büfékocsiban. Óvatosan majszolja szendvicsét, nehogy foltot hagyjon a hófehér egyenruhán. Összesen két napot forgat a stábbal. Nyúlfarknyi a jelenete, mégis azonnal vállalta. Ahogyan rajta kívül még legalább ötven kiváló magyar művész állt be epizodistának a hét vezér mellé. Bodroginak a road-movie sztori tetszett. - Heten elindulnak a népüket keresni. Közben mindenkivel találkoznak, csak a magyarokkal nem. Áthallásos történet, hümmögi. Szerinte az se baj, ha lesznek, akik félreértik. A sikerhez kell egy kis balhé is. - Ez a bátor amatőrök országa: itt nem érdem, ha valami egyszerűen csak profi. SÁNDOR ZSUZSANNA 168 óra |