Herendi Gábor
Elégedetten ébred. Hisz abban, hogy képes sokak szórakoztatását szolgáló filmet csinálni. Derűsen és optimistán szemléli a világot. Töretlen hitére szüksége is van munkanapja gyakorlatilag minden percében.
Merthogy Herendi Gábor két évvel országszerte sikert arató filmje, a Valami Amerika után egy újabb mozifilmhez alig tudta összeszedni a szükséges pénzt. És akkor túlzás is a múlt idô használata, mert három héttel a Magyar vándor forgatása elôtt még eléggé lyukas a költségvetés. De Gábor nem szokta feladni. Mondatait ne tessék panaszként értelmezni. Mindössze szerény megállapítás részérôl, hogy egy filmrendezô kénytelen producerként is üzemelni kis hazánkban, ha úgy dönt, hogy a fiókjában heverészô forgatókönyvbôl filmet szeretne. Herendi – merthogy a reklámszakmából érkezett a mozifilmek világába – óvatosan fogalmaz, nem szeretne ellenségeket gyujteni. Így is épp elég volt a szakmának, hogy a Valami Amerika huszonnyolc hétig vezette a budapesti mozik tízes toplistáját! Ami példátlan siker a mai napig.
Mert ez a Herendi szinte a partvonalon kívülrôl beletalált Valamibe. (Amerikán kívül!) Nem félt az újtól, mert számára természetes, hogy egy megváltozott világban másként kell meghódítani a közönséget. És Gábor nagyon szeretné, ha sokan látnák, amit csinál. Ô jegyzi a tv2 etudsorozatát, Szeret, nem szeret címmel. Szóval erôsen dolgozik benne a késztetés, hogy sokaknak adjon élményt. Hogy a nézôk szíve megteljen békével, jókedvvel. Legújabb filmötletének létjogosultságát néhányan már megkérdôjelezték, de szerinte nem szentségtörés a magyar honfoglalást görbe tükrön keresztül ábrázolni. Herendi Gábor humorral, iróniával és az ôsök iránti nagy tisztelettel fogja ezt tenni. Nem ringatja magát illúziókba a külföldi sikerrel kapcsolatban, ahhoz nagyon más szempontok szerint kellene filmezni. Amíg annyira boldoggá teszi az itthoni siker, addig eszében sincs ismeretlen terepen tévelyegni. Marad a vígjáték mufajnál. Jönnek belôle a poénok minden különösebb erôlködés és rákészülés nélkül. Tehát kapjuk majd jövô tavasszal a hét vezért úgy, ahogy még sosem láttuk. Kihámozva a pátoszból, hús-vér emberekként. Itt nem lehetett felhasználni közvetlen élményeket, csakis a fantázia és beleérzô képesség számított. Bár kellôen remegett a tolla Harmat Gábor barátjával egyetemben egy-két jelenet írásakor. A nevetéstôl. Nem a bizonytalanságtól! Olyan humorosra sikerült a karakterek megformálása. De nem szeretné, ha bárki azzal vádolná, hogy Koltay Gábor kosztümös filmjét parodizálja, vagy a híres angol komikuscsapat, a Monthy Pyton sikerét irigyelve nyúl az abszurd humorhoz. A magyarság történelme során megesett számos kaland háttere ihlette Herendi Gábor filmjét, amelyben egy Emil Rulez-dal és Hrutka Róbert jóvoltából számos dalbetét is lendíti a történetet. És vándorolnak a magyarok. Lóháton. És gyôznek. Pont úgy, mint híres tornászunk, Magyar Zoltán az 1976-os olimpián. A fôbb szerepekben Szabó Gyôzô és Szervét Tibor mellett Gesztesi Károly, Seress Zoltán, Greifeistein János, Gyuriska János és Hajdú István látható. Az epizódszerepekben kimondottan nagy nevu színészek parádéznak majd. Boldogan vállalták a felkérést.
Ha lenne egy szabad pillanata, talán eltöprengene évekkel ezelôtti pályamódosításán. Gábor nem tudja igazán, honnan vette a bátorságot ahhoz, hogy jól menô fogorvosi praxisát felcserélje a filmezéssel. A biztosat a bizonytalanra. De nem bánja. Meggyôzôdése, hogy a fogorvosi elôéletének köszönheti kifinomult emberismeretét. Hogy érzelmileg képes azonosulni színészeivel. Az orvosi rendelô és a fehér köpeny ma már a múlt része. Hagyta, hogy visszahódítsa a film. A gimnáziumban is mindvégig érdekelte a filmezés, de szülei javaslatára az orvosira ment. Hiszen az egész családja vagy fogorvos, vagy fogtechnikus. Egyedül édesapja lóg ki a sorból, ôt fel is vették a színmuvészetire. De a háború közbeszólt, így mégis a biztos jövôt választotta. Aztán Gábor is megszerette a fogorvosi pályát. Nem bánja, hogy ekkora vargabetu után került a helyére. Jár a maga által választott úton.
Mándli Zsuzsa